Mi alapján dől el, hogy ki mennyire csinos és karcsú? Tiggy nem érezte magát annak, Sophia Lorent pedig az emberek többsége annak tartja. Jól érzed magad a bőrödben? Meg vagy elégedve az alakoddal? Jólesik a mozgás? Szeretsz enni? Ha bánatos vagy, vagy hiányzik valami jólesik egy kis édesség vagy valami más finomság? Meg lehet –e válni tartósan a fölösleges kilóktól/vissza lehet-e nyerni az ideális formánkat? Ha szeretnéd és teszel érte a fenti kérdésekre –egy kivételével- IGEN lehet a válasz! Szerinted melyik a kivétel? Ha valami helyett eszünk, akkor ÉHESEK vagyunk VALAMIRE, ami hiányzik nekünk. Ezt a hiányt étellel lehetetlen pótolni, de minden hiány pótlására létezik számunkra megfelelő megoldás, amit csak mi magunk ismerünk. Mi tudjuk mi a legjobb nekünk! A One Brain( kineziológia) módszer segítségével megtalálhatod a saját személyre szabott megoldásaidat!

2012. október 21., vasárnap

REM fázis


Annyi szó esik róla, és valójában mi is az a REM fázis?
 Az ember életének kb. harmadát alvással, tölti. Az alvás során öt szakasz fordul elő – négyféle NREM (nem REM) mélységi szint: 
1. szakasz: alfa-hullám, 8-12 Hz; 
2. szakasz: alvási orsók 12-16 Hz; 
3-4. szakasz: delta vagy K-komplex, 1-2 Hz – 3. szakaszban 20-50%, 4. szakaszban több mint 50% delta hullám; plusz egy ötödik az ún. gyors szemmozgásos, REM (rapid eye movement) szakasz – az ébrenléti, Béta-hullámoknál is nagyobb frekvenciájú agyi aktivitás.
   Életkortól is függ, hogy a nap folyamán milyen az alvás-ébrenlét aránya (24 órában): újszülötteknél szakaszosabb, de összesen 17-18 óra, és kb. 50% REM alvás, 2-3 éves korra ez lecsökken kb. 25%-ra és 3-5 éves korra a napi összes alvás 10-12 órára. Serdülőkorban beáll a szervezet a felnőtt alvás-ébrenlét mintára: kb. 7-8 órás alvás, 20-25%-os REM fázissal (ez utóbbi arány idős korban sem csökken lényegesen).
   Kb. egyórányi alvás (90-120 perc) után jelentkezik az első REM szakasz, és 8 órányi alvás alatt általában 4-5-ször jelentkezik (az éjszaka folyamán egyre hosszabb, reggel felé akár 2,5-3 óra is lehet).
   Ezt a szakaszt bonyolult agytörzsi folyamatok szabályozzák, szinte teljesen bénák vagyunk, csak a belső szervek és a szem izmai működnek, az agy jelentős mértékben el van vágva érzékelő- és mozgási csatornáitól, a test más részeiről érkező ingerek nem érik el, ki sem jutnak. Ilyenkor leginkább az agy érzelmi, látási központjai élénkek, az emlékezés és motoros központok szinte teljesen leállnak, így bizonyos hormonok termelődése is, pszichózisszerű állapot áll be.
   Rendszerint ebben a fázisban álmodunk. Az ilyenkor átélt álmok legtöbbször nem a napi eseményeken alapulnak (ez inkább az NREM alvásra igaz), vagy csak nagyon összevissza szövődnek be a történetbe. Inkább jellemző, hogy rendszerint rendkívül narratív, élénk, eseménydús, hosszú, sokszor bizarr, „logikátlan”, hiperasszociatív álmokat élünk át (az események alig összefüggők, szokatlan kombinációkban jelentkeznek az élmények, emlékek), általában érzelmileg is erősen telítettek (gyakoriak a negatív emóciók: félelem, szorongás, meglepődés).
   Legjellemzőbbek a vizuális effektek, kis részbe előfordulnak hallási (főleg beszédhangi), mozgásos reprezentációk. A szaglási, ízlelési, bőr-, hőérzeti ingerek nagyon ritkán, konkrét fájdalomérzet, pedig egyáltalán nincs.
   Ha közvetlenül ébredés után lejegyezzük ezeket az álmokat, és később újra elolvassuk feljegyzéseinket, mégis fény derülhet jelentésükre, mely mindig egyéni „kódokat” tartalmaz. Lefekvés előtt lehetőleg ne fogyasszunk serkentő hatású szereket, alkoholt, ne együnk sokat, ne szedjünk altatókat, mert ezek komoly zavarokat okozhatnak. A szervezetnek szüksége van arra, hogy minden alvási fázist átéljen, főleg az álmokat. Inkább relaxáljunk, vagy napközben mozogjunk, mert ezek jó hatással vannak az alvásra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése