Annyi szó esik róla, és valójában mi is az a REM
fázis?
Az ember életének kb. harmadát alvással, tölti.
Az alvás során öt szakasz fordul elő – négyféle NREM (nem REM) mélységi szint:
1. szakasz: alfa-hullám, 8-12 Hz;
2. szakasz: alvási orsók 12-16 Hz;
3-4.
szakasz: delta vagy K-komplex, 1-2 Hz – 3. szakaszban 20-50%, 4. szakaszban
több mint 50% delta hullám; plusz egy ötödik az ún. gyors szemmozgásos, REM
(rapid eye movement) szakasz – az ébrenléti, Béta-hullámoknál is nagyobb
frekvenciájú agyi aktivitás.
Életkortól is függ, hogy a nap folyamán milyen az alvás-ébrenlét aránya
(24 órában): újszülötteknél szakaszosabb, de összesen 17-18 óra, és kb. 50% REM
alvás, 2-3 éves korra ez lecsökken kb. 25%-ra és 3-5 éves korra a napi összes
alvás 10-12 órára. Serdülőkorban beáll a szervezet a felnőtt alvás-ébrenlét
mintára: kb. 7-8 órás alvás, 20-25%-os REM fázissal (ez utóbbi arány idős
korban sem csökken lényegesen).
Kb.
egyórányi alvás (90-120 perc) után jelentkezik az első REM szakasz, és 8 órányi
alvás alatt általában 4-5-ször jelentkezik (az éjszaka folyamán egyre hosszabb,
reggel felé akár 2,5-3 óra is lehet).
Ezt a
szakaszt bonyolult agytörzsi folyamatok szabályozzák, szinte teljesen bénák
vagyunk, csak a belső szervek és a szem izmai működnek, az agy jelentős
mértékben el van vágva érzékelő- és mozgási csatornáitól, a test más részeiről
érkező ingerek nem érik el, ki sem jutnak. Ilyenkor leginkább az agy érzelmi,
látási központjai élénkek, az emlékezés és motoros központok szinte teljesen
leállnak, így bizonyos hormonok termelődése is, pszichózisszerű állapot áll be.
Rendszerint ebben a fázisban álmodunk. Az ilyenkor átélt álmok
legtöbbször nem a napi eseményeken alapulnak (ez inkább az NREM alvásra igaz),
vagy csak nagyon összevissza szövődnek be a történetbe. Inkább jellemző, hogy
rendszerint rendkívül narratív, élénk, eseménydús, hosszú, sokszor bizarr,
„logikátlan”, hiperasszociatív álmokat élünk át (az események alig összefüggők,
szokatlan kombinációkban jelentkeznek az élmények, emlékek), általában
érzelmileg is erősen telítettek (gyakoriak a negatív emóciók: félelem,
szorongás, meglepődés).
Legjellemzőbbek a vizuális effektek, kis részbe előfordulnak hallási
(főleg beszédhangi), mozgásos reprezentációk. A szaglási, ízlelési, bőr-,
hőérzeti ingerek nagyon ritkán, konkrét fájdalomérzet, pedig egyáltalán nincs.
Ha
közvetlenül ébredés után lejegyezzük ezeket az álmokat, és később újra elolvassuk
feljegyzéseinket, mégis fény derülhet jelentésükre, mely mindig egyéni
„kódokat” tartalmaz. Lefekvés előtt lehetőleg ne fogyasszunk serkentő hatású
szereket, alkoholt, ne együnk sokat, ne szedjünk altatókat, mert ezek komoly
zavarokat okozhatnak. A szervezetnek szüksége van arra, hogy minden alvási
fázist átéljen, főleg az álmokat. Inkább relaxáljunk, vagy napközben mozogjunk,
mert ezek jó hatással vannak az alvásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése