Melatonin

  Annyi szó esik róla, és valójában mi is az a Melatonin: Az agyféltekék között található tobozmirigy által termelt hormonhatású anyag. A szervezet hőmérsékletét csökkenti kb. 10%-kal, a sötét beálltával kezd termelődni. Mesterséges fénnyel csökkenthető a kiválasztása, de hosszú távon ez megbosszulja önmagát.

   Termelési „csúcsa” kb. hajnali 2-4 óra körül van, illetve télen, a napi napsütéses órák számának csökkenésével. Egyes emlősállatok ezt téli álommal kompenzálják, ám az evolúció minket sem kímélt meg teljesen – egyesek ezt téli vagy szezonális depresszióként észlelik.

-          A női szervezetben befolyásolja a peteérést, szexuális viselkedést (növeli a szexuális cselekvőképesség gyakoriságát, minőségét).

-          Javítja a szív és keringési rendszer munkáját.

-          Serkenti a szervezet immun-védekezését.

-          Véd a szabadgyökök sejtkárosító hatása ellen.

-          Csökkenti a rosszindulatú sejtburjánzást.

-          Szabályozza az élettani alvásfolyamatokat.

-          Megkönnyíti az időzónák átlépését (jet lag jelenség enyhítése – a szervezet a nyugat felé repülést jobban viseli, mint a kelet felé történőt, mivel a második esetben a biológiai órával ellentétesen utazunk).

-          Enyhíti a többműszakos munkavégzésből adódó zavarokat – nappal nehezebben tudunk pihenni, mert nincs melatonin kiválasztás: kb. reggel 7-8-ra befejeződik a termelés, így csak szakaszosabban, felületesebben tudunk aludni.

-          Mérsékli, lassítja az Alzheimer-kór lefolyását. Segít fenntartani a szervezet fiatalságát kronológiai életkortól függetlenül.

-          Önromboló életmóddal: dohányzás, alkohol, kávé, altatók, drogok stb. fogyasztása, alváshiány (a szervezet regenerálódása mély alvási fázisban megy végbe, hosszabb alvásmegvonás esetén exponenciálisan nő a mélyalvás aránya az ún. REM alvás rovására) – ellenkező hatást érhetünk el! C és E vitaminoknak hasonló a hatása, de csak egyes sejtekre vannak hatással, míg a melatonin az egész szervezetre, a sejtanyagcsere minden szintjére.

-          Az elektromágneses tér csökkenti a termelését.

 

   Öregkorban csökken a termelése, valószínűleg ez okozhatja az idős emberek alvási problémáit. 80 éves kor után minimálisra csökken.

   Az utóbbi időkben táplálék-kiegészítőként is kapható, de természetes formában megtalálható húsokban, gabonákban, rizsben, gyömbérgyökérben, paradicsomban.

REM fázis

Annyi szó esik róla, és valójában mi is az a REM fázis?

 Az ember életének kb. harmadát alvással, tölti. Az alvás során öt szakasz fordul elő – négyféle NREM (nem REM) mélységi szint: 

1. szakasz: alfa-hullám, 8-12 Hz; 

2. szakasz: alvási orsók 12-16 Hz; 

3-4. szakasz: delta vagy K-komplex, 1-2 Hz – 3. szakaszban 20-50%, 4. szakaszban több mint 50% delta hullám; plusz egy ötödik az ún. gyors szemmozgásos, REM (rapid eye movement) szakasz – az ébrenléti, Béta-hullámoknál is nagyobb frekvenciájú agyi aktivitás.

   Életkortól is függ, hogy a nap folyamán milyen az alvás-ébrenlét aránya (24 órában): újszülötteknél szakaszosabb, de összesen 17-18 óra, és kb. 50% REM alvás, 2-3 éves korra ez lecsökken kb. 25%-ra és 3-5 éves korra a napi összes alvás 10-12 órára. Serdülőkorban beáll a szervezet a felnőtt alvás-ébrenlét mintára: kb. 7-8 órás alvás, 20-25%-os REM fázissal (ez utóbbi arány idős korban sem csökken lényegesen).

   Kb. egyórányi alvás (90-120 perc) után jelentkezik az első REM szakasz, és 8 órányi alvás alatt általában 4-5-ször jelentkezik (az éjszaka folyamán egyre hosszabb, reggel felé akár 2,5-3 óra is lehet).

   Ezt a szakaszt bonyolult agytörzsi folyamatok szabályozzák, szinte teljesen bénák vagyunk, csak a belső szervek és a szem izmai működnek, az agy jelentős mértékben el van vágva érzékelő- és mozgási csatornáitól, a test más részeiről érkező ingerek nem érik el, ki sem jutnak. Ilyenkor leginkább az agy érzelmi, látási központjai élénkek, az emlékezés és motoros központok szinte teljesen leállnak, így bizonyos hormonok termelődése is, pszichózisszerű állapot áll be.

   Rendszerint ebben a fázisban álmodunk. Az ilyenkor átélt álmok legtöbbször nem a napi eseményeken alapulnak (ez inkább az NREM alvásra igaz), vagy csak nagyon összevissza szövődnek be a történetbe. Inkább jellemző, hogy rendszerint rendkívül narratív, élénk, eseménydús, hosszú, sokszor bizarr, „logikátlan”, hiperasszociatív álmokat élünk át (az események alig összefüggők, szokatlan kombinációkban jelentkeznek az élmények, emlékek), általában érzelmileg is erősen telítettek (gyakoriak a negatív emóciók: félelem, szorongás, meglepődés).

   Legjellemzőbbek a vizuális effektek, kis részbe előfordulnak hallási (főleg beszédhangi), mozgásos reprezentációk. A szaglási, ízlelési, bőr-, hőérzeti ingerek nagyon ritkán, konkrét fájdalomérzet, pedig egyáltalán nincs.

   Ha közvetlenül ébredés után lejegyezzük ezeket az álmokat, és később újra elolvassuk feljegyzéseinket, mégis fény derülhet jelentésükre, mely mindig egyéni „kódokat” tartalmaz. Lefekvés előtt lehetőleg ne fogyasszunk serkentő hatású szereket, alkoholt, ne együnk sokat, ne szedjünk altatókat, mert ezek komoly zavarokat okozhatnak. A szervezetnek szüksége van arra, hogy minden alvási fázist átéljen, főleg az álmokat. Inkább relaxáljunk, vagy napközben mozogjunk, mert ezek jó hatással vannak az alvásra.

Érezted már úgy, hogy a hátralevő életedet inkább ágyban töltenéd? (Maria Murnane)

Ó, kedvesem, aludj nyugodtan. Ha meg fölébredsz, gondolj arra, hogy milyen szép lett a bőröd.

(Maria Murnane: Papíron príma)