A súlycsökkentés terén a
zabkorpa és
agár agár után a harmadik igen jó hatásfokkal alkalmazható tápanyag az almapektin. A gyümölcsök közül természetesen az
alma tartalmazza a legnagyobb mennyiségben, a zöldségek közül pedig a
padlizsán. Pektint porrá őrölt, finomított formában is lehet kapni a kereskedelmi forgalomban mint táplálék-kiegészítő terméket, de elég drága, és a magas árat az előállítási költség nem indokolja.
A diétázóknak, fogyókúrázóknak ajánlom inkább az alábbi, közkedvelt
padlizsán receptet.
Étkezés előtt ajánlott fogyasztani, így a további fogásokból kevesebbet kívánunk enni!
Kapcsolodó cikket találsz
itt!
Forrás:
Les Nouvelles Esthétiques
Ha még többre vagy kiváncsi az almapektinnel kapcsolatban, ajánlom figyelmedbe a következőket:
Mi az almapektin és honnan származik?
Az almapektin és általában a pektinek
vízoldékony rostként vannak aposztrofálva. Vízzel keverve gélesítő hatása van. Mivel
étkezési rost, az almapektin
jó hatással van az emésztésre. A pektinek egyébként fehér, formátlan komplex szénhidrátok csoportja, melyek gyümölcsökben és különféle zöldségekben fordulnak elő.
Barackban, almában, ribizliben, szilvábankülönösen sok található.
A gyümölcsök pektintartalma részben azok érettségétől függ. Éretlen állapotban protopektineket tartalmaznak, melyek pektinekké alakulnak a gyümölcsök érése során. Vízbe téve kolloid oldatot képez,
hűtve pedig
gélesedik. Ha a gyümölcs túlérett, a pektin pektinsavvá alakul, mely már nem alkalmas lekvár készítésére. Ha pont érett a gyümölcs, és a savassága, valamint pektintartalma is megfelelő, a gyümölcs megfelelő mennyiségű cukorral összefőzve lekvár készítésére használható.
Az élelmiszeriparban gélesítő anyagként alkalmazzák a pektint, főleg lekvárok és dzsemek készítéséhez. A gyógyszeriparban ugyancsak használják. Kémiai szempontból a pektin egy lineáris poliszacharid. 300-1000 monoszacharid molekulából épülnek fel. A pektin elsődleges monoszacharid összetevője a D-galakturonsav.
A pektinekben megtalálható némi semleges cukor is. A D-galakturonsav az Alfa 1, 4 glükozidokhoz kapcsolódik. A D-galakturonsav metilcsoportokkal észterifikálódni tud. Ha a galakturonsav több, mint fele észterifikálódott, akkor a pektint HM (high methoxyl) pektinnek nevezik. Ha kevesebb, mint fele, akkor LM (low methoxy) pektinnek hívják.
Hogyan működik, és milyen kutatások támasztják alá működését?
Mivel az almapektin
nem emészthető, vízben oldódó rost, leginkább az emésztést képes befolyásolni. Sok gyógykészítményben alkalmazzák, különösen hasmenés elleni termékekben. Valóban „napi egy alma és a dokinak se híre, se hamva”? A táplálkozáskutatók keresik a bizonyítékokat az alma egészségre gyakorolt jótékony hatásaira. A kutatások alapján az almák pektintartalma a legnagyobb a gyümölcsök között.
Sok kutatást végeztek az almapektinnel, és a kutatások biztatóak. Mivel az almapektin vízoldékony rost, hatékonyan
csökkentheti a vér koleszterinszintjét. Épp ezért egyes tudósok szerint aki zsíros ételeket fogyaszt, jól teszi, ha almalevet iszik hozzá.
Más kutatások szerint az almapektin a
bélrák kockázatát is csökkenti. Oldékony és nem oldékony rostjaival hatékonyan tisztítja ki a beleket, így segítve elő a bélflóra egyensúlyának fennmaradását. Az almapektin növeli a savasságot a vastagbélben, és kedvező hatással lehet azokra, akiknek fekélyük vagy vastagbélgyulladásuk van. A
vérnyomás szabályozására is alkalmas.
A pektin
epekő ellen is hatásos. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a
cukorbetegség kialakulásának kockázatát is csökkenti. A rostban szegény étrend ugyanis elősegíti a cukorbetegség kialakulását. Más kutatások szerint az almapektin tartós fogyasztása
hosszú távon lecsökkentheti az egyén inzulinszükségleteit.
Az almapektin a
nemkívánatos mérgek, és nehézfémek eltávolítására is alkalmas, valamint csökkenti a sugárkezelés mellékhatásait. Azt is megemlítik, hogy a fertőző E. coli baktérium ellen is hasznos lehet.
Egy Tsukuba-is agrár kutatóintézet szerint
napi egy alma megelőzheti az allergiát is. A Nemzeti Agrártudományi Kutatóintézet égisze alatt végeztek egy kutatást is, 14 férfi és nő bevonásával. Napi 8,4 gramm finomított almapektint fogyasztottak, ami hat almának megfelelő mennyiség. A tesztalanyok
hisztaminszintje
a 14-ből 11 esetben lecsökkent, csupán három hét után. Ötük hisztaminszintje a felére csökkent. Amikor abbahagyták a pektin szedését, a hisztaminszint visszatért az eredeti értékre.
Mikor van rá szükség és mik a hiánytünetei?
Bárki hasznát láthatja az almapketin fogyasztásának. Mindazonáltal nem esszenciális tápanyag, így igazi hiánytünetekről nem beszélhetünk. Aki szeretne, használata előtt konzultáljon kezelőorvosával.
Mennyit szedjek? Vannak mellékhatásai?
Még mindig szükség lenne kutatásokra, melyek az almapektin kiegészítőként való alkalmazása esetén a napi dózisra vonatkoznak. A koleszterinszint csökkentésére a hypercholesterolemiában szenvedő betegek esetén napi 10-15 grammot alkalmaztak. Az almapektin fogyasztása közben mindig sok folyadékra van szükség. Mindig tartsuk magunkat a szedési útmutatóban írtakhoz.
Az almapektin ronthatja a cink, a réz, a vas, a kalcium és a magnézium felszívódását, ha együtt fogyasztjuk vele azokat. Emésztési problémákat is okozhat, pl. felfúvódást, görcsöket és hasmenést. Terhesség és szoptatás ideje alatt kiegészítőként ne alkalmazzuk, hacsak az orvos másképp nem rendeli.
Forrás:
Shop builder 
Tavasszal lekerülnek a nagykabátok és fontosnak érezzük, hogy ne csak
az öltözékünk, de a testünk is a könnyű
legyen...
