A diéta megtartása munka közben (DV)

   Legyen az a munkahelyi büfé vagy kávézó, egy automata vagy egy munkatárs cukorkás doboza, a munkahely mindig tele van kísértéssel. Mit tehet a Yo-Yo diétázó, aki el akarja kerülni a túlevést? Elmesélek néhány szellemes ötletet, melyeket a klienseim ötlöttek ki az evés alatt:

   Katharine egy csinos dobozban cukormentes, természetes ízesítésű cukorkákat és rágógumikat tart az asztalán. Állítása szerint azzal, hogy a szájában mindig van valamilyen cukormentes édesség, el tudja terelni a figyelmét azokról a hizlaló ételekről, amiket munkatársai fogyasztanak.

   Patty irritált volt, mert az irodai folyosón mindig volt egy nyitott fánkos doboz. Valahányszor egy kis szünetet tartott, a fánkok ott voltak a szeme előtt. Ma egy nagy kéztörlővel letakarja a fánkokat, amikor szünetet tart – „ha nem látom, nem is tudok róla” megoldásként.

   Sonya, aki ugyanebben a helyzetben volt, megbeszélte munkatársaival, hogy tartsák a fánkos dobozt egy magasabb polcon, ahol a többiek még könnyen elérik, de még sincs közvetlenül az orra előtt.

   Hope egy áruház hátsó irodájában dolgozott, és az asztala pont szemben volt egy hatalmas édességes állvánnyal. Hope minden nap bámulta a kekszeket, és néha evett is belőlük. Végül úgy oldotta meg a helyzetet, hogy átköltözött a szoba másik végében lévő asztalhoz.

   Bridget-nek az jelentett problémát, hogy valahányszor frusztráció érte a munkahelyén, felpattant az asztaltól, és egyenesen a cukorka-automatához ment. Amióta három hónapja kigyógyította magát a Yo-Yo diéta szindrómából, inkább az üdítős automatához megy, és vesz egy üveg almalevet.

   Margie, aki rászokott az automatákból kapható chips-re és cukorkákra, csak egyetlen módon tudta távol tartani magát ezektől: nem vitt magával semmi pénzt a munkahelyére.

   Dianna megint máshogy oldotta meg ugyanezt a problémát. Elmondta munkahelyi barátainak, hogy fogyni szeretne, és megkérte őket, hogy segítsenek, ha meg akarná törni a diétát. Szerencsére Diannának igazi barátai vannak (ilyen kéréssel nem lehet csak úgy akárkihez fordulni), és mindig segítettek neki, amikor túlevésre készült. „Kétszer is odamentem az automatához a folyosó végére” – mesélte – „de a barátaim utánam futottak és azt mondták: „Nem, nem Dianna, nem fogod most megszakítani a diétádat, most, hogy már ennyit fogytál!” Bár mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk saját étkezésünkért, nagyszerű dolog, ha van, aki segít és támogat.

   Leight rábeszélte a főnökét, hogy vezessen be egy edzésprogramot a dolgozók számára. A főnök csoport-kedvezményt szerzett a dolgozóknak egy helyi edzőteremben, és ez sok embert arra ösztönzött a vállaltnál, hogy odafigyeljenek súlyukra és egészségükre. Ma, ahelyett, hogy egész nap csak ücsörögnének péksüteményeket rágcsálva, fogyókúrás tippeket adnak egymásnak, és együtt mennek az edzőterembe munka után.

   Mary úgy osztotta be a munkanapját, hogy elfoglalt legyen, amikor a munkatársai nassolnak. Bár még mindig együtt ebédel a többiekkel, úgy szervezi a pihenőit, hogy amikor feláll az asztaltól, ne találkozzon a büfékocsival.

   Sarah arra jött rá, hogy kevesebbet eszik, és elégedettebbnek érzi magát, ha ebéd után tesz egy gyors sétát a középiskola körül, ahol tanít. Az utóbbi időben együtt gyalogolnak egy másik tanárral, aki szintén törődik az egészségével, úgyhogy Sarah új barátot is szerzett magának.

   Tiffanynak annyira elege volt abból, hogy munkatársai állandóan desszertekkel traktálják, és sütiket hagynak az asztalán, hogy bevitt a munkahelyére egy bors-szórót, amit az asztalán tartott. Attól kezdve, ha egy munkatársa nem fogadta el a nemleges választ, és ragaszkodott hozzá, hogy adjon neki valamit, Tiffany jól megszórta borssal. Ettől ehetetlenné válik, és megóvja Tiddanyt attól, hogy megegye a kényszeres evést, kiváltó ételt.

   Angela bevallotta önmagának, hogy arra bátorítja munkatársait, hogy hizlaló édességeget hozzanak neki. Angela tudattalanul rengeteg figyelmet szánt munkatársaira, amikor tiltakozott süti és édesség ajánlataikkal szemben.

   Elanie mindig dilemmába került ebédidőben – ebédelni menjen, vagy elintézzen gyorsan még néhány dolgot? Úgy tűnt, soha nincs ideje mindkettőre, ami azt jelentett, hogy Elaine gyakran kihagyta az ebédet, és túl sokat evett vacsorára. Végül át kellett gondolnia, mi a fontosabb számára. Tisztán látta, hogy az ebéd kihagyása nem a legjobb lehetőség, ha fenn akarja tartani a fogyást, így megtanulta elintéznivalóit, munka után és hétvégeken intézni.

   Tom arra jött rá, hogy akaratlanul is túl sokat eszik, ha ebéd közben is dolgozik. Ezért határozottan eldöntötte, hogy nem fog többé az íróasztalnál enni.

   Ruth, aki stressz alapon evett, mindig túl sokat fogyasztott, ha egy lehetséges kliensét vitte el ebédelni. Muszáj volt olyan megoldást találnia, ami nem ütközik üzleti érdekeivel. Azt tapasztalta, hogy ha meditál az üzleti találkozók előtt, akkor megnyugodnak az idegei. Továbbá csak abba az étterembe megy el üzleti ebédre, ami az irodája közelében van, mert ott könnyű mégis ízletes ételeket szolgálnak fel.

   A kórházi étkezdében, Jan munkahelyén, ritkán szolgálnak fel olyan ételt, ami beleillik Jan diétájába. Bár meglepően hangzik, hogy egy egészségügyi intézményben egészségtelen az étel, a dolgozók étkezdéjében leginkább zsíros húsokat főznek vajas szószokkal. Hogy megtarthassa diétáját, Jan inkább saját maga vitte be az ebédjét a munkahelyére. Ehhez külön tervezgetés szükséges, de megérte a fáradtságot, mert sikert ért el fogyókúrájával. Néha elvisz egy könnyű fagyasztott ebédet, és mikrohullámú sütőben melegíti meg, vagy egészséges salátát készít, és a kórházi konyhában tartja, amíg eljön az ebédidő.

   Lisa gyomra nem vette be a reggelit, mielőtt munkába indult (reggel 6-kor). Korábban ki is hagyta a reggelit, de mióta elkezdte új diétáját, este elkészíti a reggelijét és az ebédjét is, és másnap magával viszi a munkahelyére.

   Audrey az éjszakai műszakban dolgozott egy gyárban este 11-től reggel 7-ig, és rájött, hogy ez egyáltalán nem segíti a Yo-Yo diéta szindróma megtörését. Szinte sosem tudta, hogy éppen milyen napszak van, mikor van itt a reggeli, ebéd és vacsora ideje (mint én, amikor más időzónába utazom repülővel). „Felkelek este 9-kor, hogy készülődjek a munkába, és megeszem az aznapi első étkezésemet” – magyarázta. – „Most ez a reggelim, mert ez az első étkezésem, vagy a vacsorám, mert este kilenc óra van? Ez a zavar sajnos gyakran oda vezetett, hogy Audrey túl sokat evett, napjában túl sokszor. A késő délelőtti órákban evés után rögtön el is aludt. Végül be kellett látnia, hogy az éjszakai műszak véget vet fogyókúrázási erőfeszítéseinek. Átkérte magát a reggeli műszakra (reggel 7-től 3-ig), és így képes volt betartani a diétát napi három főétkezéssel.

   Carol megtanulta, hogy nem szabad elmondania munkatársainak, hogy vigyázni akar a súlyára. „Ha elmondtam, hogy könnyebben étkezem, olyan lettem, mint egy őr a Buckingham palota előtt – rengeteg időt szántak arra, hogy gúnyolódjanak, és megpróbáljanak kísértésbe vinni az étellel, hogy túl sokat egyek!” Amikor megtartotta magának törekvéseit, a munkatársai békén hagyták.