Ahhoz, hogy elvégezhesd a fontos dolgokat, mégis nyugalmasabb legyen az életed, jó segítség egy fontossági lista. Nagyon ajánlom mindenkinek. Egy darab papírra írd le azt az öt vagy tíz dolgot, amit a legtöbbre értékelsz az életedben. Lehetnek ezek célok (befejezni a diplomát egy éven belül, kifizetni a tartozásokat), vágyak (jobban érzem magam a bőrömben), értékek (több időt tölteni a gyerekekkel) vagy aggodalmak (jobban törődni az egészségemmel).
Az, hogy mi van a listán, nem annyira fontos, mint a lista őszintesége. Sokan például szégyellik bevallani, hogy a családjuk, az egészség, a vallás nem ál első helyen, a listán. Ha nem állnak ott, hát nem állnak ott, úgy kell megírni a listát, ahogy az igazság a valóságot tükrözi. Ha olyan listát írsz, amilyet szerinted „kellene”, akkor nem ér semmit, mert nem lesz igazán a te listád. Nem kell senkinek megmutatnod.
Miután elkészült a lista, írd le, körülbelül hány órát töltesz el hetente ezekkel a dolgokkal egyenként. Ha például a diploma befejezése az első a listádon, írd le, mennyi időt töltesz az iskolában, és mennyit otthoni tanulással. Majd vedd végig a lista többi elemét.
Végül meg fogsz lepődni – lehet, hogy el fogsz szörnyedni -, milyen kevés időt töltesz azzal, ami számodra a legfontosabb. Nem csoda, hogy frusztrált vagy – mintha ezerrel tekernél, és nem jutnál sehova!
Ideális esetben a napirended úgy áll össze, hogy a legtöbb időt a legfontosabb dolgokra szánod. A legtöbbet a legfontosabbra, majd a következőre, és így tovább. Azt mondod lehetetlen? Hallottam már néhány ilyen véleményt – és azt tapasztaltam, hogy általában sokkal inkább lehetséges, mint azt az emberek feltételezik. Egyszerűen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy megengedjenek maguknak egy olyan ételt, amelyet általuk szeretett tevékenységekkel töltenek meg. Sajnos sokan olyanok, mint Jennifer – el kell érniük a mélypontot, mielőtt képesek változtatni. Neked biztos nem kell!
A következő gyakorlatok elsőre morbidnak tűnhetnek, céljuk azonban az, hogy megvizsgáld még jobban prioritásaidat. Azok a klienseim, akik kipróbálták a gyakorlatokat, azt jelezték vissza, hogy óriási segítséget jelentenek annak tisztázásában, mi az, ami igazán fontos. Ráadásul motiválnak arra, hogy prioritásaid szerint szervezd át az életed.
Első gyakorlat
Képzeld el, hogy cseng a telefon, és te felveszed a kagylót. Az orvos az, kellemetlen hírekkel: a vizsgálatok eredménye megérkezett, és a tények kegyetlenek. Csak három hónapod van hátra. Az utolsó hónapokban megőrzöd majd jelenlegi fizikai állapotodat, és nem érzed majd a betegség jeleit. A három hónap leteltével azonban mindennek vége lesz.
Döbbenten leteszed a telefont. Milyen változtatásokat vezetnél be az életedben most azonnal, hogy élvezhesd, és értelmet adj az utolsó három hónapnak? Mi az első gondolatod ezzel kapcsolatban?
Természetesen senki sem tudja, mennyi időnk van még hátra itt a Földön, lehet egy óra és lehetnek évtizedek is. Mégis mindannyian úgy élünk, mintha egy örökkévalóság állna rendelkezésünkre. Halogatjuk életünk megváltoztatását, mindig majd holnap – a legmegfelelőbb pillanatban – akarunk hozzákezdeni ahhoz, ami igazán fontos. Úgy viselkedünk, mint a gyerekek, akik a szüleik engedélyére várnak, hogy saját életüket élhessék. Végül szükségtelen frusztrációkkal leszünk tele.
Gyakran nem vesszük észre, hogy rajtunk múlik az olyan dolgok megváltoztatása, amit nem szeretünk, mert félelmetes dolog felelősséget vállalni saját életünkért. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
- Milyen változások jutottak eszembe a gyakorlat alatt?
- Hogyan éreztem magam, mikor arra gondoltam, hogy vállalom a kockázatot, és véghezviszem a változásokat?
- Mi tart vissza most ezektől a változásoktól?
- Hogyan befolyásolja étkezésemet jelenlegi életstílusom?
Második gyakorlat
Írd meg a gyászjelentést önmagadról, ahogy szeretnéd, hogy halálod esetén az újságban megjelenjen. Írj bele mindent, amit egy napon szeretnél megvalósítani, és természetesen múlt időben fogalmazz. Pl.:
„Jane Smith-re úgy emlékezünk majd, mint a sikeres vállalkozóra, aki Smith Stories néven, hihetetlen erőfeszítésekkel létrehozta az egész Amerikában elterjedt használt könyvkereskedés-láncot. Utolsó éveit azzal töltötte, hogy adományokat gyűjtött a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek számára, otthonok építésére. Létrehozta a Jane Smith könyvtárat a fogyatékos gyerekek számára. Sok embert inspirált jótékonysági munkára heti rádióműsorával, melynek címe „Egy fecske is csinálhat nyarat”. Jane-t sokan szerették, és mindenkinek hiányozni fog.
Bár morbidnak hangzik, saját gyászjelentésed megírása rendkívül hasznos annak tisztázásában, hogy mit is szeretnél megvalósítani rövid fizikai életutad alatt. Természetesen senki sem gondol élvezettel saját halandó mivoltára, de azzal, hogy reálisan felméred, mennyi időt állhat rendelkezésedre, és mennyi időbe telhet céljaid megvalósítása, megértheted mennyire bölcs vagy nem bölcs dolog a megvalósítás halogatása.
Sok ember attól tart, hogy önzőnek fogják tartani, ha időt és pénzt áldoz önmaga fejlesztésére vagy pihenésre. Nem önző dolog, időt és pénzt vonni el családodtól és barátaidtól céljaid eléréséért. Egyszerűen egy módja életed jobbá tételének, és ezzel együtt a körülötted élőknek is.
Amikor a Yo-Yo diéta szindrómában szenvedők nem boldogok az életükkel, amikor mások kedvéért élnek, és nem önmagukért, akkor különösen nehéz együtt élni velük. A harag és depresszió, ami abból ered, hogy nem szereted önmagad vagy az életed, ráragad a gyerekeidre, a társadra és azokra az emberekre, akik kapcsolatban vannak veled. A negatív hozzáállás fertőző!
Másrészről, ha boldog és elégedett vagy az életeddel, akkor öröm lesz körülötted lenni. Inspirálni fogod a gyerekeidet, olyan értékekre tanítod őket, ami nekik is segít boldog felnőttekké válni.
Ez lenne az önzőség?
Fontos megérteni, mitévő legyél, amikor úgy érzed, elakadt az életed, vagy túlhajszolt vagy, mivel mindkét dolog közvetlenül összefügg a túlevéssel. Nem kell radikálisan megváltoztatnod az életed, vagy teljesen lelassítanod. Meg kell azonban vizsgálnod, milyen érzést kelt benned jelenlegi életed és időtöltéseid. Legyél nagyon őszinte magadhoz, és ha elégedetlen vagy, tegyél egy vagy két apró lépést, hogy javíts helyzeteden.
Fontos felderítened azt is, hogyan függ össze az étkezésed a stresszel. A legjobb módszer erre a napló. Szánj időt arra, hogy lejegyezd, hogyan érzed magad evés előtt, alatt és után. Két hétig vezesd a naplót, majd vizsgáld meg, milyen mintázatot tudsz felfedezni étkezési szokásaidban az alábbi kérdések segítségével:
- Mikor eszem többet, munkanapokon vagy hétvégén?
- Összefügg ez azzal, hogy otthon vagy a munkahelyen vagyok feszültebb?
- Vannak bizonyos napszakok, amikor kényszeresen sokat eszem? Ha a válasz igen, akkor lehet, hogy az ételt alkalmazom a stressz kezelésére?
- Arra használom az evést, hogy halogassak dolgokat, mert úgy érzem, túl sok a teendőm, vagy, mert nem érzem magma elég feszültnek és motiváltnak az előttem álló feladathoz?
- Milyen alternatív stressz-kezelő módszereket alkalmaznék szívesen az étel helyett?
Folytatás:Vékonyabban, nyugalmasabban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése