Szent Ágoston szerint:
„A tökéletes önmegtartóztatás könnyebb, mint a tökéletes mérték”.
   Ahelyett, hogy küzdenél a mennyiségekkel, inkább tartsd távol magad teljes mértékben a kényszeres ételtől, amíg át nem dolgozod a mögöttes okokat, melyek az evési rohamokhoz vezettek.
A kényszeres evési rohamokban szenvedő emberekben a kényszert kiváltó étel akkor is meghozza a hatást, amikor nyugodtak, és békében vannak önmagukkal. Ennek oka, hogy az ételekben található hangulat és energiaszint-befolyásoló vegyület egy allergiához hasonló reakciót váltanak ki, ami feszültséghez vezet. Ekkor kiváltódik a páros asszociációs reakció – először az agyban, aztán a test sejt-emlékezetében. Ezután a kényszeres evés miatti aggodalom vezet kontroll nélküli evéshez.
   Tehát, a kényszeres ételeket mindenáron el kell kerülni. Visszateszik ránk a kilókat, melyek elvesztéséért hónapokig küzdöttünk. Rosszul érezzük magunkat miattuk, bűntudatunk támad, elgyengülünk, elveszítjük a kontrollt. Az egyik legjobb módja a kényszeres evési rohamok elkerülésének – amíg meg nem gyógyulsz – azoknak az ételeknek az elkerülése, amelyek kiváltják belőled a kényszert.
   Ha azonban képes vagy csak egy darabot megenni egy bizonyos ételből, vagy ha csak akkor eszel túl sokat, amikor „hizlaló érzelem” támad fel benned, akkor nem kell kitörölnöd étrendedből azt a bizonyos ételt. Ha képes vagy egyetlen cukrot, kekszet, chips-et megenni anélkül, hogy kényszeresen megennéd a többit is, akkor ehetsz ebből az ételből, és mégis képes leszel fogyni. Ha csak feldúlt állapotban eszel kényszeresen sokat, akkor csak ilyenkor kell tartózkodnod ezektől az ételektől.
Doreen Virtue