Az agy neuronokként
ismert sejtjei érzéseket érzékelő receptorokkal rendelkeznek.
Mindegy,
hogy az érzés depresszió-e vagy boldogság így is, úgy is rögzül a sejtekhez.
Amint egy receptor hozzászokott egy adott érzéshez, muszáj újra és újra kapnia
belőle, mintha csak valami drogról lenne szó.
Vagyis ha hozzászoktál a depresszióhoz,
újra és újra létrehozod magadnak. Megfelelő ingerek hatására azonban az agy új
kapcsolatokat alkot.
Az
érzelemmunka hatására éppen ilyen új kapcsolódások létrehozására serkented az
agyadat. Az érzelemmunkában megtanulod, hogyan élhetsz bizonyos ártalmas
szokások nélkül, lehetőséget adsz az agyadnak, hogy lekapcsolja az ártalmas érzelmi
programokat ápoló receptorokat, és
helyettük új utakat építsen ki jótékonyak felé. Az érzelemmunkában az a
csodálatos, hogy megtaníthatjuk, milyen érzés depresszió, nyomorúság vagy
önsajnálat nélkül élni, és ránevelhetjük a neuronokat, az öröm, a boldogság
vagy a felelősségvállalás elfogadására.
A korábbi negatív érzések az
érzelemmunka után is újra felbukkanhatnak, a kliens azonban megszerzett
tudatosságával ekkor már képes lekapcsolni őket, és helyettük a jótékonyaknak
teret adni.
Vianna Stibal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése