A megkeseredettség érzése a munkában mint túlevést okozó stressztényező

Megrekedtség a munkahelyen

   Donna ügyvéd volt, és azt kívánta, bárcsak ne is hallott volna a jogi pályáról. Gyűlölte a papírmunkát, a csatározásokat és a határidők okozta feszültséget, a legkevésbé sem illett hozzá a foglalkozása. Az egyetlen dolog, ami miatt még mindig ezen a területen dolgozott, a magas fizetés volt.

   „Csapdába estem, teljes mértékben” – panaszkodott. – „Minden fillérre szükségem van, amit megkeresek, a házra kölcsönt vettem fel, két gyerekem taníttatom, és ételt is kell tennem az asztalra. Hogyan mondhatnék fel, és kereshetnék más munkahelyet? Donna minden reggel rettegéssel és szívében ébredt – hogy megint el kell mennie a bíróságra, vagy az irodájába. Elvonszolta magát a munkahelyére, miután megevett egy nagy adag reggelit, és egész nap folyamatosan evett. „Csak így tudok megbirkózni a feszültséggel” – magyarázta.

   Másik kliensem, Jillian, teljes mértékben bízott képességeiben, hogy el tudja vezetni a tulajdonában lévő egészség-klubot, és sok pénzt keres vele. A problémát az okozta, hogy egy fittnessterem vezetése nem tette őt boldoggá, ahogy korábban képzelte. „Egyfajta ürességet érzek” – mesélte. – „Ahhoz képest, hogy mennyi év munkáját fektettem bele ebbe, most, hogy elértem a célomat, nem tűnik valami nagy ügynek”. Ez a fajta üresség érzés normális jelenség az olyan sikeres embereknél, akik úgy érzik, most megmászták a hegyet és rögtön a következő csúcsot keresik.

   Rengeteg embert láttam, ki azért rekedt meg a munkahelyén, mert a biztonság túlzott hajszolásával nem vett tudomást arról a tényről, hogy utálja a munkát, amit végez. Al például kézrátételes gyógyító szertett volna lenni, de félt, hogy csalódást okoz az apjának. „Apa mindig elmondja nekem, hogy az állami állásom a legbiztonságosabb munkahely a világon. Azt mondja, nagyon büszke rám emiatt a szép, biztonságod munkahely miatt. Ha elmondanám neki, hogy ott akarom hagyni az állásomat, hogy kézrátétellel gyógyítsak, összedőlne alatta a világ”.

   Másik kliensem, Kim, biztosítási területen dolgozott. „Nem szeretem a munkámat. Unalmas, és a főnököm lehetetlen alak”. „Miért nem keresel másik munkahelyet?” – kérdeztem. „Hát, már csak 12 év, és nyugdíjba megyek” – válaszolta Kim.

Forrás:Doreen Virtue 

*

Tudom, hogy mit szeretnék, és megteszem a célom eléréséhez szükséges lépéseket!