Gabby a tányérján tornyosuló ételhegyre bámult. A nagyanyja
magának csupán a töredékét szedte annak a mennyiségnek, amit Gabby tányérjára
tett, és a konyhaasztalt lassan megkerülve, a helyére indult. Szeretettel az unokájára mosolygott. Aztán a
homlokát ráncolta.
- Mi a baj,
drágám? Nem szereted a
vadhúst? - kérdezte aggodal-
masan.
_ Nem,
Nagyi, nem erről van szó. - A tányérjára meredt, aztán felpil-
lantott
anagyanyjára. - Nagyi - kezdte - nem gondolod, hogy ... kövér vagyok? - Gabby
nyugtalanul nézett rá.
-Ó,
drágám-mormolta Clarissa-, te jó vagy úgy, ahogy vagy. Hogy
jön ez ide?
- Nem is
tudom ... Az iskolában
mindenki elég sovány, és van ez az
új lány,
dél-afrikai. Irtó csinos, és hát, van valaki, aki tetszik, tudod, de neki meg ő
tetszik, én pedig arra gondoltam ... - Gabby elhallgatott.
A nagyanyja
átnyúlt az asztal fölött, és megpaskolta a karját.
- Tudom, drágám,
ez borzasztó nehéz. Ide hallgass, tudod, szerin¬tem úgy vagy szép, amilyen
vagy. De ha még ennél is szebb akarsz len¬ni, hát, akkor csináljuk együtt. -
Gabby hálásan a nagyanyjára mosoly¬gott. Igazán értett hozzá, hogyan kell
fogalmazni. - Kiagyalunk egy kis teroet, jó? Egy kis evéstervet, nem diétát. Semmi burgonya,
kenyér, pu¬ding. Helyette sok-sok zöldséget, sok-sok gyümölcsöt eszünk, és
:;ok¬sok vizet iszunk. Tudod, az én időmben én elég ... gömbölyded voltam. _
Gabby meglepetten nézett anagyanyjára. Elegánsan karcsú volt, ami¬óta csak
Gabby emlékezett rá. - Ó, igen - folytatta. - Egészen sokat tu¬dok a
tervezésről, meg lennél lepve.
- Te? Hiszen alig
eszel valamit, Nagyi - tiltakozott Gabby. - Nem hi-
szem, hogy tudnék
azon élni, amit te eszel.
- Ez azért van,
mert én már öreg vagyok, drágám, és gyalog megyek mindenhová. Fogadok, hogy te
nem gyalogolsz annyit, amennyit taxi¬zol! - A szeme csillogott. Windmere-ben
Gabby taxival tette meg az ál¬lomástól a kapuig vezető negyed mérföldes utat.
- Mit csináljak
ezzel? - Gabby a kupacra mutatott a tányérján. - Már-
is rosszul vagyok
tőle.
- Nos, kezdd
azzal, hogy mindennek csak a felét eszed meg, a bur-gonyapürét pedig meghagyod.
Igyál sok vizet a falatok között, és rágj lassan. Meg fogod látni, drágám. Ha
tartani tudod magad hozzá, kará-csonyra határozottan karcsú leszel. És aztán te
meg én elmegyünk vá-sárolni. Mit szólsz hozzá?
A könyv végére Gabby lefogy, összejön álmai lovagjával, boldog családban élnek és lányuk keresztelőjén összehozzák két barátjukat, akik így végre szintén egymásra találhatnak. És hogy mindez azért sikerül, mert mindennek csak a felét ette meg? Mindenki döntse el maga, miután elolvasta a könyvet :)