Mi alapján dől el, hogy ki mennyire csinos és karcsú? Tiggy nem érezte magát annak, Sophia Lorent pedig az emberek többsége annak tartja. Jól érzed magad a bőrödben? Meg vagy elégedve az alakoddal? Jólesik a mozgás? Szeretsz enni? Ha bánatos vagy, vagy hiányzik valami jólesik egy kis édesség vagy valami más finomság? Meg lehet –e válni tartósan a fölösleges kilóktól/vissza lehet-e nyerni az ideális formánkat? Ha szeretnéd és teszel érte a fenti kérdésekre –egy kivételével- IGEN lehet a válasz! Szerinted melyik a kivétel? Ha valami helyett eszünk, akkor ÉHESEK vagyunk VALAMIRE, ami hiányzik nekünk. Ezt a hiányt étellel lehetetlen pótolni, de minden hiány pótlására létezik számunkra megfelelő megoldás, amit csak mi magunk ismerünk. Mi tudjuk mi a legjobb nekünk! A One Brain( kineziológia) módszer segítségével megtalálhatod a saját személyre szabott megoldásaidat!

2013. április 13., szombat

A Stevia édesítő története

A Stevia egy Paraguayban és Brazília déli részén őshonos növény, édes ízéért felelős hatóanyaga a ma ismert legerősebb édesítőszer. A dél-amerikai őslakosok által Khaa Jee-nek (Édes levél) nevezett növény a köztudatba Stevia (Stevia rebaudiana bertoni) néven vonult be. A paraguay-i Guarani indiánok az őserdőben gyűjtött növényt évszázadok óta használták édesítésre, étvágycsillapításra, bőrbetegségek (dermatitis, eczema, seborrhoea) ellen és vágási sebek gyógyítására is, mert gyorsan hat, különösebb forradási heg nélkül, de előszeretettel rágták a levelét pusztán édes íze miatt is.

A 16. században a spanyol hódítók is felfigyeltek a steviara, de "névadó tudományos" vizsgálatokat 1889-ben, Moises Santiago Bertoni olasz természettudós és Rebaudi paraguay-i kémikus végzett rajta. Kimutatták, hogy a Stevia hatóanyaga 300-szor édesebb a cukornál, Egy darabka levél, alig néhány négyzetmilliméter nagyságú, képes akár egy óráig is édesen tartani szánk ízét; 1-2 kis levél képes egy erős kávét vagy teát megédesíteni." Az 1900-as évektől beindult a nővény mezőgazdasági termesztése, így a Stevia már nem csak a lelőhelyén élő bennszülöttek édeskéje lett. Nem kellett sok idő, hogy a világ minden táján felfigyeljenek erre az érdekes édes levelű növényre. 1931-ben, Franciaországban két kémikusnak sikerült izolálnia azt az összetevőt, amely a Stevia édes ízéért felelős, az így kinyert finom kristályos fehér port pedig stevioside-nak nevezték el.

Az 1950-es évek végén Japánban is elkezdték termeszteni a növényt, ahol hamarosan a legkedveltebb alternatív édesítőszer lett. Az egészséges táplálkozásra nagy gondot fordító japánok a 60-as évektől fokozatosan betiltották vagy szigorúan korlátozták a különböző mesterséges édesítőszereket (pl. aszpartam) és ezek helyét a Stevia vette át az élelmiszeriparban, minek következtében Japán mára a világ legnagyobb Stevia fogyasztójává vált.

A szokásos háztartási édesítőszer szerepe mellett a jégkrémtől a süteményeken, a rágógumin és az üdítőkön át egészen a különböző tengeri halakig a legkülönbözőbb élelmiszereket édesítik vele. Az elmúlt 40 évben Japánban rengeteg átfogó kutatást végeztek, melyek kimutatták, hogy a Steviának semmiféle toxikus hatása nincsen (még nagy dózisban fogyasztva sem), ugyanakkor jótékony hatással van a vérnyomásra, a vércukorszintre, az emésztésre, különböző bőrbetegségekre, segít megelőzni a fogszuvasodást és az elhízást is megakadályozza.


Mára a Stevia világszerte elterjedtté vált, az USA-ban, Kanadában, Kínában, Malaysiában, Izraelben, Európa számos országában (Franciaország, Németország, Svájc, Hollandia, stb.) termesztik és fogyasztják. Az intenzív édes ízért felelős steviol glycoside-ok, az aszpartámmal ellentétben, főzés, sütés, pH-változás esetén sem bomlanak le, így a Stevia a cukor teljes körű helyettesítője lehet!

forrás:http://steviaedesito.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése