- Nem,nem és nem, hiszen az szerénytelenség lenne.
- Nem is igaz, a válasz tehát nem
Mindannyian a forrás erejével, hatalmával bírunk és ezáltal csodálatra méltóak vagyunk! (Ez a "paradicsomi" érzés, és minden, ami ettől eltávolít a valódi önmagunktól való elkülönülést - a "kiűzetést" idézi fel bennünk. )
Lásd magad a Teremtő szemével, ő - a maga nemében- csodálatosnak teremt mindenkit, és mindenkiben kedvét leli ha valóban "önmagaként" éli az életét.
Ha nem, akkor egy kis be/rá/hangolódás szükséges, amíg a válasz ismét "igen"-né válik.
Egy poláris világban nem lehetünk folyton folyvást kiegyensúlyozottak, egy kicsit mindig elmozdulunk az arany középútról. És ez is rendben van, ez a változatosság játékának alapszabálya.
Tehát választhatjuk azt, hogy mostantól tudatosítjuk magunkban
• csodálatos mivoltunkat (van, aki ezt "ciki"-nek érzi, pedig belül mindenki tudja, érzi, hogy ez az IGAZság!)
• amikor valamilyen oknál fogva távolodunk csodás mivoltunktól - ahelyett hogy elmennénk a végletekig (önfeladó balekságig vagy romboló agresszióig ) hangolódjunk rá a körülményekre és teremtsünk új egyensúlyt! :)
A következő lépés, hogy tisztázzuk magunkkal, miben találunk élvezetet !
BG
További gondolatokat találsz itt!
Kapcsolódó gondolatokat találsz itt
Az öröm megélése
Élvezetet találni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése